Sárral kevert vér száradt fülemen. Szentkirályszabadja, 1944. október 31. Radnóti menetoszlopa 1944. szeptember 17-én indult útnak gyalog Szerbiából, a bori táborból, s egyebek között Belgrádot, Zemunt (Zimony szigete), Pancsovát, Titelt, Újvidéket, Cservenkát, Mohácsot, Szentkirályszabadját érintve vonszolták magukat a munkaszolgálatosok Magyarország nyugati határa felé. (A versek keletkezési helyszínei ezt az útvonalat követik. ) Az elcsigázott foglyok közül útközben több en a kísérő különítményes katonák kegyetlenkedéseinek estek áldozatul. Akik nem bírták az erőltetett menetet és összeestek, azokat lelőtték. Október végére, november elejére Radnóti teljesen legyengült, s huszonegy testileg és lelkileg összetört társával együtt 1944. november 4-én lőtték tarkón a Győr közelében levő Abda község határában. A kivégzésnek híre ment a helyi lakosok között, ezért az ő bejelentésük nyomán 1946 júniusának végén feltárták a tömegsírt. Az exhumálás során Radnóti ruhájából számos dokumentum, fénykép és levél mellett egy 14, 5×10 cm-es, harminc lapos notesz is előkerült, benne a bori táborban és az erőltetett menet során írt tíz verssel.
– Der springt noch auf, * – hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Köszönjük, hogy elolvastad a Razglednicák költeményt. Mi a véleményed Radnóti Miklós írásáról? Írd meg kommentbe! The post Radnóti Miklós – Razglednicák appeared first on.
– Der springt noch auf, – hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
A félrímek pontosak, hibátlanok, mint az előző vers sorvégi összecsengései. Az első két razglednica szimmetrikusan szerkesztett alkotás. A 3. a legművészibb s egyben a legmegrendítőbb (1944. október 24. A létezés már vegetálásnak is alig nevezhető: ember, állat egyaránt szenved, agonizál. A munkaszolgálatos század sem emberek csoportja, hanem "bűzös, vad csomó". Az alliterációk a borzalom érzetét fokozzák. A forma fegyelme, harmóniája ebben a versben már megtörik. Az első két sor rímtelen marad, annál erősebb nyomatékot kap a gondolatilag is összekapcsolható rímpár: "vad csomókban áll – a förtelmes halál". Az embertelen iszonyat a költemény tárgya, a költészet hatalma azonban ezt is a szépség szférájába emeli. Az utolsó sor a maga poétikai megformáltságával – pontosan kimért hangsúlyos ritmusával (3232), hármas alliterációjával, a magas és a mély magánhangzók szavankénti következetes váltakozásával, az alany és az állítmány fogalmi tartalmának újszerű összekapcsolásával – a gondolati tartalom borzalma ellenére is "szép", képes esztétikai élményt nyújtani: Fölöttünk fú a förtelmes halál.
Radnóti Miklós: Razglednicák by Szilvia Cs.