Baradlay Kázmér Majos Tamás senkivel össze nem hasonlítható, reszelős hangján szólal meg. Feltűnik a főbb dramaturgiai pontokon Tolcsvay Béla, aki Jókai Mór megzenésített verseit énekli, s ezekkel a tiszta szépségű dalokkal nagymértékben emeli az előadás fényét. Dörner György, az Újszínház igazgatója úgy gondolta, hogy belevág ebbe cseppet sem könnyű feladatba. Felkérte Seregi Zoltán t, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját, hogy olyan változatot állítson színpadra, ami pontosan követi a regény cselekményét, és elnyeri a szépszámú, klasszikus színházat kedvelő közönség szeretetét. Ennek a friss produkciónak a premierje 2016. október 14-én volt az Újszínház nagyszínpadán. Jókai Mór az 1867-es kiegyezés után írta legjelentősebb műveit. Ezek közül ki kell emelni az 1869-ben megjelent A kőszívű ember fiai t, amit az irodalomtörténészek az 1848-49-es szabadságharc erős eszményítéssel megrajzolt "hőseposzának" tartanak. A regény cselekményét mindenki ismeri, ugyanis az általános iskola nyolcadik osztályában kötelező olvasmány.
Újszínház Nagyszínpad Az 1825-ben, ma Szlovákiához tartozó Révkomáromban született és Budapesten, 1904-ben elhunyt Jókai Mór irodalmunk talán legolvasottabb és legtermékenyebb írója. Regényeket alkotott, amiket előszeretettel dolgoznak át más műfajú alkotásokká. Se szeri, se száma a regényadaptációknak, mert bizony a Jókai-művek fordulatos cselekményvezetése, számtalan különleges szereplője szinte kínálja magát a színpadi vagy a filmes megjelenítésre. Ez utóbbiak közé tartozik A kőszívű ember fiai című regénye is, amiből Várkonyi Zoltán rendezett 1964-ben filmet. Ebben A kőszívű ember fiai-ban a Kádár János-i kötélkort követő és a konszolidáció által megkívánt célzatosság is benne rejlik, ennek ellenére ezt a filmet mind a mai napig az ország apraja és nagyja egyformán kedveli, és szívesen nézi. Március 15-ei nemzeti ünnepünk táján gyakran tűzik műsorukra a tévék, nincs olyan év, hogy valamelyik adó ne sugározná. Ilyen legendás-glóriás hátterű Jókai-regény színpadra viteléhez bizony jókora merészség kell.
25. fejezet: Napfény és holdfény Főbb szereplők Időpont Helyszín Baradlay Jenő Aranka, Baradlay Ödön felesége Özvegy Baradlayné A Baradlay család körösszigeti és nemesdombi kastélya A fejezet két helyszínen játszódik. Az egyik a Baradlay család körösszigeti kastélya, ahol idilli körülmények között él Aranka, Ödön felesége és két gyermekük. Baradlay Jenő vigyáz rájuk. Jenőnek az a legnagyobb gondja, hogy hogyan titkolja el Aranka elől, hogy férje mennyi veszélynek teszi ki magát. Mindenféle történetet talál ki Arankának, hogy vigasztalja. A másik helyszín a Baradlay család nemesdombi kastélya, amelyet Baradlayné kórházzá alakíttatott a szabadságharc sérültjei számára. Ő maga egész nap ápolja a sebesülteket. Annak pedig, hogy Jenőéknek körösszigeten kell lenniük és még csak levelet sem kaphatnak sehonnan, az az oka, hogy az országban kiütött a kolera és Baradlayné mindenáron meg akarja védeni szeretteit. A nemesdombi kastély nagytermében Baradlayné a férje életnagyságú képe előtt áll, és gondolatban vitatkozik meghalt férjével.
Baradlay Kázmér, a Habsburghű magyar főnemes végrendelete szerint három fiának, a diplomata Ödönnek Szentpéterváron, a huszártiszt Richárdnak Bécsben, a császár hadseregében, a magas rangú hivatalnok Jenőnek pedig továbbra is az udvar szolgálatában kell maradnia. Jókai nem egyszerűen megírta 1848-49-et egy család életébe ágyazva, inkább megteremtette a magyar nemzet forradalom- és szabadságképét, amely máig érvényes. A monumentális regény egyszerre szól témájáról riportszerű érdekességgel, nagy történetírói buzgalommal és világokat teremtő romantikus írásművészettel. Jókai bizonyára nem feledte személyes élményeit, azt, ahogyan részt vett a március 15-i eseményekben, átvészelt egy várostromot, vagy épp megélte az álruhás bujkálást, menekülést. Szokás megemlíteni, hogy Baradlay Jenő alakjában, az erőszaktól irtózó, festegetni szerető, gyengéd, elmélkedő jellemben is a fiatal Jókaira lehet ismerni. Könyve írásához felhasználta a kor híres pap-történetírójának, Horváth Mihálynak nagy összegzését, melyet a tiszteletreméltó püspök még az országból száműzve, külföldön adott ki.
A monumentális regény egyszerre szól témájáról riportszerű érdekességgel, nagy történetírói buzgalommal és világokat teremtő romantikus írásművészettel. Jókai bizonyára nem feledte személyes élményeit, azt, ahogyan részt vett a március 15-i eseményekben, átvészelt egy várostromot, vagy épp megélte az álruhás bujkálást, menekülést. Szokás megemlíteni, hogy Baradlay Jenő alakjában, az erőszaktól irtózó, festegetni szerető, gyengéd, elmélkedő jellemben is a fiatal Jókaira lehet ismerni. Könyve írásához felhasználta a kor híres pap-történetírójának, Horváth Mihálynak nagy összegzését, melyet a tiszteletreméltó püspök még az országból száműzve, külföldön adott ki. Belefűzött sok "igaz" anekdotát, és valódi történetet, melyek főszereplői személyes ismerősei, barátai, vagy épp a kor híres emberei voltak. (Ilyen például Színi Sebő Alajos alezredes és báró Hermann Riedesel osztrák őrnagy nevezetes tusája, melyet a tápióbicskei csata sűrűjében vívtak egymással – a magyar tiszt győzelmével végződő harc ihlette meg Jókait, amikor lejegyezte Baradlay Richárd és Palvicz Ottó Királyerdőben vívott párbaját.
Mikor írta jókai mór a kőszívű ember fiat 2017 Jókai mór a kőszívű ember fiai hangoskönyv Mikor írta jókai mór a kőszívű ember fait main Mikor írta jókai mór a kőszívű ember fiat 1 Mikor írta jókai mór a kőszívű ember fait mal Dörner György, az Újszínház igazgatója úgy gondolta, hogy belevág ebbe cseppet sem könnyű feladatba. Felkérte Seregi Zoltán t, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját, hogy olyan változatot állítson színpadra, ami pontosan követi a regény cselekményét, és elnyeri a szépszámú, klasszikus színházat kedvelő közönség szeretetét. Ennek a friss produkciónak a premierje 2016. október 14-én volt az Újszínház nagyszínpadán. Jókai Mór az 1867-es kiegyezés után írta legjelentősebb műveit. Ezek közül ki kell emelni az 1869-ben megjelent A kőszívű ember fiai t, amit az irodalomtörténészek az 1848-49-es szabadságharc erős eszményítéssel megrajzolt "hőseposzának" tartanak. A regény cselekményét mindenki ismeri, ugyanis az általános iskola nyolcadik osztályában kötelező olvasmány.