Eu Költségvetés 2018
Az euró a szerződés szerint az EU egészének a valutája, és a brit kilépés után Dánia marad az egyetlen tag, amely nem vállalt kötelezettséget az euró bevezetésére (noha mint egyetlen ERM II. -tag, közgazdasági értelemben közelebb van az eurózónához, mint például Svédország vagy Lengyelország). A probléma inkább azzal van, hogy konkrétan mekkora és milyen jellegű eszközökre tesz javaslatot az Európai Bizottság. Fotó: Shutterstock Az MFF-javaslatban 25 milliárd eurós tétellel szerepel egy program a tagállamokon belüli gazdasági reformok támogatására (Reform Support Programme), megemlítve, hogy a reformok tartalmához az európai szemeszter ajánlásai szolgálnak orientációként. Ez két ok miatt problémás. Egyrészt, mert a valutaunióval összefüggő nehéz helyzetek, amelyek közösségi támogatást indokolhatnak, elsősorban nem strukturális jellegűek, hanem a gazdasági-pénzügyi ciklusokhoz kapcsolódnak. Tehát elsősorban nem a szerkezeti reformok központi támogatása hiányzik a rendszerből, hanem a pénzpiaci bizalom és a makroszintű kereslet ingadozásának ellensúlyozása.
- EU-költségvetés és monetáris unió
- Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési tervezete - 9,5 milliárd euróval több forrás a tagállami projektekre - Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
- Költségvetés 2018 - Országgyűlés
EU-költségvetés és monetáris unió
- Eu költségvetés 2018 film
- Eu költségvetés 2018 live
- Eu költségvetés 2018 download
- Eu költségvetés 2018 teljes film
A hosszú távú költségvetés finanszírozza a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és fejlesztési projekteket is. A különböző uniós programok költségvetéséről ide kattintva olvashat többet, az Európának köszönhetjük weboldalon pedig ki tudja keresni a régiójában uniós támogatással megvalósult fejlesztéseket. Miből áll a költségvetés? A hosszú távú költségvetés többféle forrásból áll össze, ilyenek például: az EU-s országok befizetései az Unión kívülről érkező termékekre kivetett vámtarifák az uniós versenyjogi szabályok megszegése miatt kiszabott büntetések. Azért, hogy a tagállamoknál több pénz maradjon, főleg a Covid19-válság kezelésére, az Európai Parlament azt javasoltja, hogy az Unió fektessen nagyobb hangsúlyt a saját forrásaira. A lehetséges saját források közé tartozik az európai szinten beszedett társasági jövedelemadó, környezeti adó, és pénzügyi tranzakciós adó, valamint a digitális szektor szereplőire vonatkozó különleges adózás. A tagországok bruttó nemzeti jövedelme várhatóan csökken a világjárvány miatt ezért a Parlament azt kéri, hogy az EU határozzon meg egy úgynevezett "felső határt a saját forrásokra", vagyis szabjon meg egy maximumot arra az összegre, amelyet az Unió kérhet a tagállamoktól a költségvetéshez történő hozzájárulásként.
Az Európai Bizottság a munkahelyekre, a beruházásokra, a migrációra és a biztonságra összpontosító, 2018-ra szóló költségvetési tervezetet mutatott be kedden. Günther Oettinger a költségvetésért, az emberi erőforrásokért és a digitális gazdaságért felelős uniós biztos elmondta, az Európai Uniónak a 2018-ra szóló költségvetési tervezetében rögzített 161 milliárd eurót kitevő kötelezettségvállalásokkal az a célja, hogy több munkahelyet teremtsen - különösen a fiatalok számára -, valamint hogy fellendítse a növekedést és a stratégiai beruházásokat. A kötelezettségvállalások 2017-hez képest 1, 4 százalékos emelkedést jelentenek, a kifizetések pedig 145 milliárd eurót tesznek ki, amely az idei évhez képest 8, 1 százalékos emelkedést mutat. Ennek oka, hogy a kezdeti lassú indulást követően a 2014-2020-as időszak uniós strukturális és beruházási programjai 2018-ban várhatóan már teljes kapacitáson fognak működni. Az unió fő beruházási eszközét továbbra is a strukturális és beruházási alapok jelentik, amelyek a kutatás és innováció, a közlekedés, a környezetvédelem és a vidékfejlesztés területén támogatják a kis-, és középvállalatokat.
Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési tervezete - 9,5 milliárd euróval több forrás a tagállami projektekre - Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ide kattintva megtalálja idővonalunkat, amelyen összefoglaltuk a Covid19-járvánnyal kapcsolatos uniós intézkedéseket. A nemzeti költségvetésekkel ellentétben az EU költségvetése inkább a beruházásokon alapul. Nem például az alapfokú oktatást finanszírozzák belőle, hanem a kulcsfontosságú területekre összpontosít, hogy fellendítse a növekedést és a versenyképességet a tagállamokban, vagy segítséget nyújtson a bajba jutott országoknak, mint például a Covid19-válság kapcsán. Mire költ az EU? A költségvetés előtérbe helyezi a kutatást és az innovációt, a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amelyek célja a növekedés fellendítése és munkahelyteremtés az EU-ban. A közös uniós agrárpolitika (KAP), valamint a közös halászati politika és a környezetvédelem kapja a legtöbb támogatást a jelenlegi hosszú távú költségvetésben. Ezt a kohéziós politika követi, amelynek célja, hogy csökkentse az EU régióinak fejlettségi szintje közötti különbséget.
Az első szakaszban indult december 2016, nyolc különböző programot mozgósítottak, hogy önkéntességet, gyakornoki vagy munkalehetőséget kínálhassanak az Európai Szolidaritási Testület keretében. 2017 májusában a Bizottság javaslatot terjesztett elő az Európai Szolidaritási Testület saját finanszírozási mechanizmusával és jogi keretével való ellátására. A javaslatot jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja. Ez tovább növeli koherenciáját és hatását. Az Európai Szolidaritási Testületnek a 376. 5–2018 közötti időszakra szóló 2020 millió eurós költségvetése 100, 000 2020 fiatal európai számára lehetővé tenné a közösségek támogatását és kompetenciáik fejlesztését XNUMX végéig. Bármely állami vagy magánszervezet, amely betartja a szigorú minőségi követelményeket, javaslatot tehet az Európai Szolidaritási Testület számára. Ezt az Európai Bizottság, a tagállamok Erasmus+ nemzeti ügynökségei, valamint az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség hajtja végre. Több információ MEMO: Az Európai Szolidaritási Testület 2020 után: kérdések és válaszok Tájékoztató: Az EU jövőbeli költségvetése: Európai Szolidaritási Testület 2020 után Tájékoztató: Az EU jövőbeli költségvetése: az Európai Szolidaritási Testület működésében Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az [Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet] és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM (2018) 440/2) Európai Szolidaritási Testület portál Weboldal az EU jövőbeli költségvetéséről
Költségvetés 2018 - Országgyűlés
A következő 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetésben a Bizottság új programot javasol az Európai Szolidaritási Testület számára 2020 után, 1. 26 milliárd euróval az általa kínált lehetőségek szélesítésére. Az új program lehetővé teszi, hogy legalább 350, 000 2021 európai fiatal támogassa a rászoruló közösségeket 2027 és XNUMX között önkéntességgel, szakmai gyakorlatokkal és álláslehetőségekkel. A ma elfogadott javaslat a testület következő költségvetési időszakra történő konszolidációját jelzi. Günther H. Oettinger költségvetési és emberi erőforrásokért felelős biztos a következőket mondta: "A szolidaritás az Európai Unió egyik kulcsértéke, és az Európai Szolidaritási Testület sikere azt mutatja, hogy nagy a fiatalok igénye a szolidaritási tevékenységekben való részvételre. Ezért jelentősen növelték az Európai Szolidaritási Testület pénzügyi eszközeit a következő uniós költségvetésben. " Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi biztos elmondta: "Ezzel a javaslattal az Európai Bizottság megerősítette elkötelezettségét a szolidaritás megerősítése és a fiatalok megerősítése mellett.
Forgács Imre, intézetünk tanácsadó testületi tagjának írása a -n jelent meg 2018. november 3-án. "Az uniós költségvetés védelméről" szóló javaslat kimondja, hogy 2021-től csak azok a tagállamok lesznek jogosultak az uniós forrásokra, amelyek megfelelnek a jogállami követelményeknek. Tudjuk, hogy a költségvetés maga a tömény politika. Az Európai Unió 2021-2027 közötti pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework – MFF) az előkészítés során is heves vitákat váltott ki. A főösszegek mellett úgyszólván minden eleme alkalmas arra, hogy a Fidesz már most megpróbálja manipulálni a közvéleményt. A három – talán legfontosabb – politikai kérdés a következő: 1. Mikor szülessen meg a döntés a következő hétéves pénzügyi keretről? 2. A források megszerzését össze kell-e kapcsolni a jogállamiság követelményével? 3. Milyen legyen az új ellenőrző apparátus, amely képes megakadályozni egyes tagállamok korrupt politikusait abban, hogy az uniós pénzeket a magánvagyonuk gyarapítására használják fel? Könnyen belátható, hogy az európai populista jobboldal miért próbálja az MFF elfogadását az EP-választásokat követő időszakra halasztani.