Politikai esszék (Új Mandátum, 1994) Törzsi fogalmak I-II. ; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999 ( East-European Non-Fiction), ISBN 9639165263); az Idola Tribus bővített változata A helyzet. Szatirikus röpirat ( Élet és Irodalom, 2002) Descartes: A módszerről ( fordítás és bevezetés, Kriterion Könyvkiadó Téka sorozat, szerk. Géczi Róbert, 2003) Legéndy Jácint–Szitányi György–Tamás Gáspár Miklós: RAF. Búcsúszimfónia; Kalligram, Pozsony, 2009 Kommunismus nach 1989. Beiträge zu Klassentheorie, Realsozialismus, Osteuropa; szerk., németre ford. Gerold Wallner; Mandelbaum, Wien, 2015 ( Kritik & Utopie) Beszélgetések a baloldaliságról Heller Ágnessel és Tamás Gáspár Miklóssal; riporter Révai Gábor; Libri, Bp., 2019 Antitézis; Pesti Kalligram, Bp., 2021 Jegyzetek Szerkesztés ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2008. december 26. ) ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak – Népszabadság Online, 2009. október 23.
A sorozatban nem szereplő véleményformálók mindegyike az alábbi kategóriák egyikébe esik: nem volt nyitott a megkeresésünkre; nyitott volt, csak úgy alakult, hogy nem fért bele időben a sorozatba; vagy pedig úgy gondoltuk, hogy már beszéltünk hozzá viszonylag hasonló karakterrel. Valahol nyilvánvalóan meg kellett húznunk a határt, és igazából így is volt, hogy az eredeti tervhez képest bővítettük a sorozatot. Mire figyeltünk még? Amikor belevágtunk – merthogy számos interjút a kollégáimmal együtt készítettünk, a szerkesztők is sokat dolgoztak velük, illetve voltak, akik egyéb módokon segítettek a munkában –, két dologra kellett ügyelni a kiválasztáson kívül: hogy ne csak egy kis, viszonylag belterjes közegnek szóljanak, és hogy ne a nyomtatott lapok agyonszerkesztett interjúira hasonlítsanak, hanem hogy az olvashatóságot szem előtt tartva, az olvasó minél jobban úgy érezhesse, hogy ő is ott beszélgetett velünk. Előbbi azért fontos, mert ugyan érdekes és tanulságos, amikor a média szereplői saját magukra és a közegükre reflektálnak, ez önmagában általában nem ad elég kontextust, ráadásul könnyen a saját magunk vállának veregetésébe is átfordulhat.